Honnan ered a társas hatás fogalma?

A kifejezés születése pontosan dokumentált, és nem ott történt, ahol sokan gondolnák.

1998-ban a jeruzsálemi Héber Egyetemen Raphael Mechoulam, a kannabinoid tudomány úttörője és munkatársai a szervezet saját endokannabinoid rendszerét vizsgálták. Azt figyelték meg, hogy a 2-AG nevű endokannabinoid mellett a szervezetben olyan rokon vegyületek is jelen vannak, amelyek önmagukban nem aktívak, mégis felerősítik a 2-AG hatását (Ben-Shabat és munkatársai, 1998). A jelenséget a kutatócsoport „entourage effect” néven írta le: a fő molekula „kísérete” befolyásolja, hogyan érvényesül maga a fő molekula.

A fogalom tehát a test saját rendszerének leírásából indult. A növényi vegyületekre Ethan Russo, a téma egyik legtöbbet idézett kutatója terjesztette ki egy 2011-es összefoglaló tanulmányban (Russo, 2011): áttekintette, milyen kölcsönhatások lehetségesek a kannabinoidok és a terpének között, és ezzel megadta a teljes spektrumú szemlélet tudományos keretét. Ez a tanulmány a mai napig a terület leggyakrabban hivatkozott munkája.

Russo munkája óta a fogalom messze túlnőtt a szakirodalmon: ma már a teljes spektrumú termékek marketingjének is központi szava lett. Éppen ezért fontos elválasztani, mit mond róla a tudomány, és mit ígér belőle a reklám. Ebben a cikkben végig az előbbihez tartjuk magunkat.

Miért lett ebből a teljes spektrumú szemlélet alapja?

A társas hatás azért vált a kannabinoid világ egyik kulcsgondolatává, mert egy régi vitát fogalmazott újra. A gyógyszerkutatás hagyományosan egyetlen tiszta hatóanyagra törekszik: izolálni a molekulát, pontosan adagolni, kiszámíthatóvá tenni. A kender viszont nem így működik: egyetlen növény egyszerre több tucat kannabinoidot, több mint száz terpént és számos flavonoidot tartalmaz.

A kérdés tehát az lett: érdemes-e a kendert egyetlen molekulára, például a tiszta CBD-re egyszerűsíteni, vagy a teljes vegyületegyüttesnek van értelme? A társas hatás koncepciója az utóbbi mellett érvel, és ez lett a teljes spektrumú olajok gondolati alapja. Nem azt mondja, hogy az izolátum haszontalan, hanem azt, hogy a teljes növényi profil más, és érdemes komolyan venni. Ez a szemlélet a Natura Donum termékfilozófiájának is a gerince.

Kannabinoid-molekulák együttese, a társas hatás motívuma

Mi dolgozik együtt a kenderben? A szereplők

A Cannabis sativa L. nem egyetlen hatóanyag növénye, hanem egy összetett vegyületgyár. Három vegyületcsalád adja a társas hatás szereplőit.

Kannabinoidok. A kenderben 144 különböző kannabinoidot azonosított eddig a kutatás. A legismertebb a CBD és a THC, de ide tartozik a CBG, a CBDV, a CBC és sok ritkább rokonvegyület is. Mindegyiknek saját receptorprofilja van: másként kapcsolódnak az endokannabinoid rendszer CB1 és CB2 receptoraihoz, és más csatornákon is hatnak, például a TRP csatornákon.

Terpének. Ezek adják a növények illatát és ízét: a levendula linaloolja, a citrusfélék limonénje vagy a fekete bors béta-kariofillénje mind terpén. A kenderben több mint 150 terpént azonosítottak, és a kutatás egy részük esetében saját élettani aktivitást is vizsgál. A béta-kariofillén különösen érdekes: 2008-ban mutatták ki, hogy közvetlenül kötődik a CB2 receptorhoz, ezért a kutatók „étrendi kannabinoidnak” is nevezik (Gertsch és munkatársai, 2008). Egy terpén tehát kannabinoid receptoron is hathat.

Flavonoidok. A növényvilág színanyagai és antioxidánsai. A kendernek vannak saját, máshol elő nem forduló flavonoidjai is: a kannflavin A és B, amelyeket még az 1980-as években azonosítottak, bioszintézisüket pedig 2019-ben térképezte fel egy kanadai kutatócsoport (Rea és munkatársai, 2019). A kutatásuk korai, preklinikai szakaszban tart, de a teljes növényi profil részeként a társas hatás harmadik szereplőjének tekintik őket.

Ez a három vegyületcsalád együtt teszi a kendert annyira összetetté. Egyetlen teljes spektrumú kivonatban egyszerre van jelen több tucat kannabinoid, számos terpén és a növény flavonoidjai, mindegyik a maga arányában. A társas hatás kérdése pontosan az, hogy ez az együttes több-e, mint a részek egyszerű összege.

Hogyan erősíthetik egymást ezek a vegyületek?

A kutatás többféle mechanizmust vizsgál, és érdemes ezeket külön látni, mert nem ugyanazt az állítást jelentik. A „társas hatás” ugyanis nem egyetlen jelenség, hanem többféle lehetséges kölcsönhatás gyűjtőneve: van, amelyik jól dokumentált, és van, amelyik még feltételezés. Az alábbi négy a leggyakrabban vizsgált irány.

Több célpont egyszerre. A különböző kannabinoidok más-más receptorokon és csatornákon hatnak. Egy teljes spektrumú kivonatban a kender 144 kannabinoidja közül a CBD, a CBG és a CBDV mellett ott a CBC, a CBN, a THCV és sok ritkább rokon, köztük az olyan savas elővegyületek is, mint a CBDA, a CBGA és a CBCA, és olyan kevésbé ismert formák, mint a CBL, a CBE, a CBV vagy a CBT. Mindegyik a saját profiljával van jelen. Ezek nem elvont nevek a számunkra: a Natura Donum által használt labor ezeket a vegyületeket méri, így a hamarosan elkészülő termék laborvizsgálatok (COA) is mutatni fogják őket. A feltételezés szerint ez a sokféleség szélesebb élettani „lefedettséget” ad, mint egyetlen izolált molekula.

Kölcsönhatás a fő vegyülettel. A CBD például módosítja, hogyan kötődik a THC a CB1 receptorhoz. Ez a legjobban dokumentált kölcsönhatás két kannabinoid között, és részben ez magyarázza, miért viselkedik másként egy teljes növényi kivonat, mint az összetevői külön-külön.

A terpének hozzájárulása. Russo 2011-es munkája terpénenként vette végig, milyen saját aktivitást mutattak laboratóriumi és állatkísérletes vizsgálatokban, és hol lehetséges átfedés a kannabinoidok hatásterületeivel. A béta-kariofillén CB2 receptorhoz kötődése azóta is a legerősebb példa arra, hogy egy terpén közvetlenül az endokannabinoid rendszeren hat.

A dózis és hatás összefüggése. Egy 2015-ös izraeli preklinikai vizsgálat azt találta, hogy a tisztított, izolált CBD hatása egérmodellben egy bizonyos dózis fölött nem nőtt tovább, sőt csökkent (harang alakú görbét írt le), míg a CBD-ben gazdag teljes növényi kivonat hatása a dózissal arányosan emelkedett (Gallily és munkatársai, 2015). Ez állatkísérlet, nem emberi bizonyíték, de jól mutatja, miért érdekli a kutatókat a kivonat és az izolátum eltérő viselkedése.

Mit mond a tudomány, és hol vitatkozik?

A társas hatás nem lezárt tudományos tény, hanem aktívan kutatott tudományos hipotézis. A tisztánlátáshoz mindkét oldalt látni kell.

A koncepció mellett szólnak a fent bemutatott laboratóriumi és preklinikai adatok: az eredeti 1998-as megfigyelés, a CBD és a THC dokumentált kölcsönhatása, a béta-kariofillén CB2 receptorhoz kötődése, és a kivonat meg az izolátum eltérő dózisgörbéje.

Ugyanakkor 2019-ben egy ausztrál kutatócsoport laboratóriumi körülmények között azt vizsgálta, hogy a kender hat gyakori terpénje módosítja-e a THC hatását a humán CB1 és CB2 receptorokon, és nem talált ilyen kölcsönhatást (Santiago és munkatársai, 2019). Ez nem cáfolja a társas hatás egészét, de azt jelzi, hogy a terpének szerepe nem a kannabinoid receptorok közvetlen modulálásán múlik, hanem ha van, más utakon érvényesül. A terület kutatói ma leginkább abban értenek egyet, hogy a kérdés megválaszolásához több, jobb minőségű humán vizsgálat kell.

Amit tudunk: a kender vegyületei kémiailag és farmakológiailag sokfélék; az eredeti entourage-megfigyelés (Ben-Shabat, 1998) dokumentált; a béta-kariofillén közvetlenül kötődik a CB2 receptorhoz; preklinikai adatok szerint a teljes kivonat dózisgörbéje eltér az izolátumétól.
Amit még vizsgálnak: hogyan és milyen utakon járulnak hozzá a terpének és a flavonoidok az összhatáshoz emberben; mekkora a kölcsönhatások valódi mértéke; mely kombinációk számítanak.
Amit ebből nem állítunk: a társas hatás nem jelenti azt, hogy a teljes spektrumú olaj bármilyen betegséget kezelne. A Natura Donum CBD, CBG és CBDV olajai kozmetikumként (egyéb szájhigiéniai termékként) vannak forgalomban, gyógyhatás állítás nélkül.

Csökkentheti-e az együttes hatás a szükséges mennyiséget?

Ez az egyik leggyakrabban feltett kérdés a témában, és van rá kutatási adat, megfelelő óvatossággal olvasva.

Egy 2018-as elemzés tizenegy korábbi megfigyeléses vizsgálat összesen 670 résztvevőjének adatait összegezte a kutatási irodalom egyik legtöbbet vizsgált területéről, a terápiarezisztens epilepszia kutatásából (Pamplona és munkatársai, 2018). Az elemzés szerint a CBD-ben gazdag teljes növényi kivonatot kapó betegeknél átlagosan alacsonyabb napi mennyiség mellett számoltak be a kezelőorvosok kedvező válaszról, és ritkábban jelentettek mellékhatást, mint a tisztított CBD-t kapóknál. Ez megfigyeléses adat: nem kontrollált összehasonlítás, ezért bizonyítéknak nem, kutatási iránynak viszont fontos. A kutatók egy része ezt tartja a társas hatás legkézzelfoghatóbb klinikai jelének.

Miért számít a kivonási mód?

Ha a társas hatás a teljes vegyületprofilon múlik, akkor a döntő kérdés az, hogy a kivonási eljárás mennyit őriz meg ebből a profilból. Itt válik a tudományos koncepció gyártási kérdéssé.

A piacon elterjedt szuperkritikus CO2 eljárásban a szén-dioxid nagy nyomáson folyékony halmazállapotú oldószerként viselkedik, de nem szerves oldószer, ezért a növényi anyagok egy részét nem oldja ki a biomasszából. Az alkohol ezzel szemben valódi szerves oldószer: lényegében minden szerves vegyületet kiold, a kannabinoidok mellett a növény kísérő vegyületeit is. Szakmailag ezért tekintjük az alkoholos kivonást teljesebbnek.

Egy gyakori félreértést érdemes itt tisztázni. Sokszor azt a következtetést olvasni, hogy a szuperkritikus CO2 alacsonyabb hőfoka (nagyjából 30-40 °C) miatt kevésbé sérülnek a vegyületek, mint a melegebb, hozzávetőleg 80 °C-on dolgozó alkoholos eljárásnál. A hőmérséklet különbség valós, a belőle levont következtetés viszont téves: ezen a hőmérsékleten egyetlen kannabinoid, terpén vagy flavonoid sem bomlik le és nem sérül, erre tudományos alap van. A magasabb hő tehát önmagában nem jelent károsodást. Az alkoholos eljárás előnye nem a hőfok, hanem a teljesebb kioldás.

A Natura Donum kis tételű, kézműves alkoholos extrakcióval dolgozik, olaszországi, vegyszermentes gazdaságból származó alapanyagból. A terpéneknél pedig egy lépéssel tovább megyünk: célzott, egyedi terpén profilkészítéssel alakítjuk ki az üvegenkénti több mint 500 mg terpén tartalmat. Összehasonlításként: a piacon megszokott szint üvegenként 10-20 mg. A terpének jelenléte erősíti a társas hatást, és az olaj ízét is jobbá teszi. Ez célzott termékfejlesztési munka eredménye. A magyar piacon nemcsak abban vagyunk talán egyedüliek, hogy ezt konkrét, mérhető számmal kommunikáljuk, hanem abban is, hogy ilyen magas terpén tartalmú és összetételű terméket kínálunk.

Mi a szerepe a 0,2% THC-nak?

A teljes spektrumú olajokban a THC a jogszabályi küszöb, 0,2% alatti mennyiségben van jelen. Ettől a 0,2% alatti mennyiségtől nem alakul ki pszichoaktív hatás.

A társas hatás szempontjából a 0,2% alatti THC a vegyületprofil aktív része: a kutatások jelentős része éppen a kannabinoidok egymásra hatását vizsgálja, és ebben a THC-nak is szerepe van. Ezért definíciós kérdés a spektrum: a teljes spektrumú olaj a 0,2% alatti THC-t is megőrzi, a széles spektrumú a THC-t eltávolítja, az izolátum pedig egyetlen, 99%+ tisztaságú kannabinoidot tartalmaz, terpén tartalma 0. Erről külön cikkben írunk részletesen.

Mit jelent ez a vásárláskor?

A társas hatás nem elvont laborkérdés: gyakorlati következménye van annak, hogyan érdemes egy olajat nézni. Ha a teljes vegyületprofil számít, akkor nem mindegy, hogy egy termék mennyit őriz meg belőle.

Három dologra érdemes figyelni. Az első, hogy teljes spektrumú-e a kivonat, vagyis megmaradt-e benne a 0,2% alatti THC és a növény kísérő vegyületei, vagy eltávolították őket. A második, hogy van-e mérhető, konkrét terpén tartalom, számmal megadva, nem csak a „terpénekben gazdag” jelzővel. A harmadik, hogy átlátható-e a kivonási mód. Ezek együtt árulják el, hogy egy olaj valóban a teljes növényre épít-e, vagy csak a címkén szerepel a „teljes spektrum” kifejezés. A konkrét, ellenőrizhető szám itt többet ér minden jelzőnél.

A Natura Donum teljes spektrumú olajcsaládjai

A Natura Donum mind a négy vonala teljes spektrumú kivonatra épül, mert a termékfilozófiánk alapja éppen a fent bemutatott teljes vegyületprofil:

  • CBD olajcsalád (1000, 2000, 3000 mg): a klasszikus belépő a teljes spektrumú kivonatok világába.
  • CBG olajcsalád (1000, 2000, 3000 mg): a ritkább kannabinoidok iránt érdeklődőknek.
  • CBDV olajcsalád (1000 és 1500 mg, kombinált CBDV + CBD formula): valódi ritkaság. Tudomásunk szerint az EU területén jelenleg kizárólag a Natura Donum kínálatában érhető el teljes spektrumúként.
  • Premium (4250 mg, CBD 24,2% + CBG 14,2% + CBDV 4,1%, THC kevesebb mint 0,2%): tudomásunk szerint világviszonylatban egyedülálló összetétel, három különböző ipari kender teljes spektrumú kivonata egyetlen termékben. A magas terpén profil itt nemcsak prémium élmény, hanem a társas hatás szempontjából igazi booster.

Mindegyik üveg több mint 500 mg terpént tartalmaz, egyedi terpén profillal. A pontos összetétel, a laborvizsgálati adatok és a használati leírás a termékek címkéjén és a webshop termékoldalain érhető el: Natura Donum webshop.